Híreinkkel kapcsolatban szívesen vesszük visszajelzését!


Kockázati osztályba sorolás
Hírek - 2015. 07. 09.



Kivonat az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ)-ből.




II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

79. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás.

105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal.

IV. FEJEZET
TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS

8. §
A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.


1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya

9. §
(1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik
a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,
b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
c) az éghető gáz, gőz, köd,
d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és
e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

(2) Tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum,
c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
f ) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a nem éghető anyag,
b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

2. A kockázat meghatározása

10. §
(1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát.

(2) A kockázati egység lehet
a) önálló rendeltetési egység,
b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. §-ban foglaltak szerint,
c) speciális építmény vagy
d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része.

(3) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi
a) a rendeltetést,
b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat,
c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest,
d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét,
e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát,
f ) az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát,
g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit,
h) a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát,
i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait,
j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit,
k) a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit,
l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot.

(4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon kívül
a) közlekedő helyiség,
b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség,
c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség,
d) villamos, valamint gépészeti helyiség,
e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség.

11. §
(1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek
a) a lakások egymással,
b) a lakások és a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek
ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK,
bb) 1. mellékletben foglalt 2–4. táblázat szerinti kockázata NAK és
bc) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységekkel, ha
ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK vagy AK,
cb) a közösségi rendeltetésű és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK,
cc) az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m2 és
cd) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel.

12. §
(1) A kockázati egység kockázati osztályát
a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján,
b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján,
c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1–4. táblázat alapján kell meghatározni.

(2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg.

(3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal.

(4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja
a) NAK osztály esetén az 500 főt,
b) AK osztály esetén az 1500 főt,
c) KK osztály esetén a 3000 főt.

(5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység
a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,
b) alacsony kockázati, AK osztályba,
c) közepes kockázati, KK osztályba vagy
d) magas kockázati, MK osztályba
tartozik.




Minden jog fenntartva! 2005-2018 Tabla.hu